english deutsch magyar
NÉVNAP
Ma 2024. március 29. (péntek) van,
Csajszi, Csinos, Csini, Füles nevű kutyák és Csini, Csinos nevű cicák ünneplik névnapjukat. Sok boldogságot kívánunk!
DERECSKEI ÁLLATBARÁTOK

Az allatkucko.hu üzemeltetője a

Derecskei Állatbarátok Közhasznú Egyesülete

HÍRLEVÉL

Értesülj legfrissebb híreinkról, újdonságainkról: iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozom!

KÖSZÖNET

NCA - Nemzeti civil alapprogram

Honlapunk a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával jött
létre.

ÁLLATBARÁT KISOKOS - Gondozás, ápolás
Tévhitek és tények az ivartalanításról
2012. december 07.
Megtekintve 1584 alkalommal
Magyarországon a társállatok ivartalanítása korántsem annyira elterjedt, mint a fejlettebb állattartási kultúrával rendelkező, nyugat-európai országokban (az Egyesült Államokban egy 2010-es adat szerint a kutyák és macskák 80%-a ivartalanított). Főleg tájékozatlanságból és valamiféle rosszul értelmezett sajnálatból és érzelmességből táplálkozó tévhitek gátolják meg az állattartót abban, hogy valóban felelős döntést hozzon.

Általában azt emlegetik fel, hogy az ivartalanítás „természetellenes”; elhízáshoz vezet; megváltozik az állatok viselkedése; a kis kölykök olyan cukik, majd úgyis kerül nekik gazda, és egyébként sincs rá pénz. Szukák, nősténycicák esetében még mindig dívik az a téves feltevés, hogy legalább egyszer fialniuk, kölykezniük kell.

 

Ezzel szemben:

- Társállataink, a kutya és a macska már régen nem él természetes környezetben, természetes módon – mint ahogy mi, emberek sem. Ha vadon élnének, nem etetné őket senki, nem kapnának konzerveket és száraztápokat, nem részesülnének állatorvosi ellátásban, stb. A kutyafélék természetes állapota a falkalét, a macskafélék jobbára magányosan élnek (az oroszlánok kivételével). Nem természetes az sem, hogy lakásban vagy kertben élnek, nem természetes, hogy kontrollálatlanul szaporodnak a táplálékbőség és az emberi „gondoskodás” miatt, nem természetes, hogy sintértelepre kerülnek, hogy bántalmazzák, kínozzák őket – az emberek, azaz mi; pedig épp mi választottuk őket barátunknak, társunknak még az idők kezdetén…

- Az ivartalanított állatoknak kevesebb kalóriára van szükségük, egyszerűen kisebb tápértékű, kifejezetten a számukra gyártott tápokkal (light, weight controll, sterilized/neutralized megjelölésű) érdemes etetni őket, mértékkel.

- A hormontermelés változása a viselkedésre is kihat – csökkenti a kóborlási, szökési kedvet (de a vadászösztönt nem), tehát kevesebb az elveszett, elgázolt, vadászok, mezőőrök által lelőtt, bántalmazott, sintértelepre bezsuppolt és kiirtott állatok száma. Csökkenti az agressziót, az idegen kanokkal/kandúrokkal való verekedések gyakoriságát, ezáltal a sérülések, fertőző betegségek terjedésének valószínűségét (macskáknál a kijáró vagy kóbor ivaros kandúrok igen nagy számban fertőzöttek leucosis, FIV, FIP vírusokkal, melyek érintkezéssel, szexuális úton vagy cseppfertőzéssel terjednek, megfertőzve a potenciális anyaállatot, sőt akár a születendő almot is). A nem ivartalanított nőstények tüzeléskor nyugtalanok, sőt sokszor agresszívebbek, étvágytalanok, fokozottan jelölik a környezetüket, lakáson belül és kívül. A hím állatok a tüzelő nőstények sok kilométerről kiszagolják, és szintén kezelhetetlenné vagy búskomorrá válnak, illetve pótszereket keresve minden mancsukba akadó tárgyat „megmásznak”. Röviden szólva: szabályosan szenvednek, hiszen nem élhetik ki természetes ösztöneiket, mert a gazdájuk nem engedi – ugyanakkor nem is segít rajtuk, ivartalanítással. Ez lenne az állatszeretet?

- Az ivartalanítás növeli az állatok (különösen a nőstények) várható élettartamát, ezzel szemben a fogamzásgátlás céljából alkalmazott gyógyszeres kezelés jelentősen csökkenti azt, a gyakori mellékhatások miatt rövid időn át alkalmazva is veszélyesebb, mint a műtét. A nőivarú állatoknál gyakori, általában rosszindulatú tejmirigy daganatok a mai ismereteink szerint kizárólag az első tüzelés előtti ivartalanítással előzhetőek meg, ezért a legjobb az alapoltások végeztével mielőbb megoperáltatni a nem „tenyésztési célból” tartott állatokat. A kanoknál pedig a prosztata-rendellenességek kerülhetők el az ivartalanítás segítségével. A műtéttel megakadályozhatjuk fertőzések, gyulladások kialakulását az ivarszervekben (pl. pyometra - gennyes méhgyulladás a nőstényekben).

 

Biztosra vehetjük, hogy nincs az a magas kerítés, az a gondos elzárás, amin egy ivarzó nőstény nem tudna átjutni, illetve egy tettrekész kan/kandúr ne tudna bejutni, így a nem ivartalanított kutyák, cicák bizony meglephetik a tulajdonosukat néhány alom szaporulattal. A vemhes állat jóval több táplálékot és gondoskodást igényel, állatorvosi költségekkel is számolni kell alkalomadtán, és a kicsik érkezése egy sor gyakorlati és erkölcsi kérdést, problémát vet fel. Ha nem akar kellemetlenséget okozni saját magának, a szomszédjainak, a barátainak és az ismerőseinek, emellett csökkenteni szeretné a kutyája, macskája sérülésekhez és fertőző betegségekhez vezető "társas kapcsolatait", akkor a legjobb, amit tehet, ha időben ivartalaníttatja!

A gazdátlan, kóbor macskák szinte korlátlanul szaporodnak, az utódaikat - ha azok egyáltalán megérik a választási kort - nem mutatják be az embereknek, így esélyük sincs arra, hogy a korai érzékeny periódus során megfelelően szocializálódjanak. Ezért ők is csak kóbor macskaként élhetnek tovább, és ezzel be is zárul a kör. Tehát a felelős állatbaráti megoldás nem a kóbor macskák-kutyák etetése, hanem mielőbbi befogásuk és ivartalanításuk. Ha az ivartalanítást követően nem tudjuk se menhelyen, se magánszemélynél elhelyezni – megfelelő orvosi ellátás, varratszedés után - a kóbor állatot jobb híján vissza kell engednünk eredeti „élőhelyére”. Ott tengődhet tovább, míg a szerencséje kitart, de kevesebbet kóborol és harcol majd, mint addig, s ami a legfőbb, nem szaporodik, nem termeli újra a biztos pusztulásra ítélt utódok seregét.

Az ivartalanítás esetleges hátrányai messze elmaradnak a felsorolt előnyök mögött: az altatás elenyésző mértékben jelentkező komplikációi előzetes vizsgálattal kiszűrhetők. Mivel rutinműtétnek számít az ivartalanítás mind kutyák mind macskák esetében, az állatorvosok nagy tapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznek. 

 Az ivartalanítás menete

 

Nőstények ivartalanítása során műtétileg eltávolítják a petefészkeket és a méhet. A szukák 6 hetes kortól gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Minél fiatalabb korban történik a műtét, annál kevésbé terheli meg az állatot, gyorsabb a gyógyulás, és több betegség előzhető meg vele, mint idősebb korban. A legoptimálisabb az első tüzelés előtt ivartalanítani őket, ami fajtánként változó időpontban, általában 6 és 12 hónapos kor között következik be. Leggyakrabban 16 hetes életkorban  ajánlják a műtétet elvégeztetni.

 

Statisztikailag kimutatható, hogy nem ivartalanított nőstényekhez képest

0,5%-ra csökken a tejmirigy-daganatok valószínűsége, ha az első tüzelés előtt ivartalanítják a szukát,

8,0%-ra csökken az esély, ha a műtét az első két tüzelés között történt és

26,0%-ra csökken, ha a második és a harmadik tüzelés között végzik el a beavatkozást.

 

A két ciklus között tanácsos elvégeztetni a műtétet az ivarzás alatti megnövekedett hormonszint és vérbőség miatt.

Mivel a tejmirigy-daganatok nagyon gyakoriak az idősebb szukákban, ezért ez önmagában is elég ok az időben, vagyis az első tüzelés előtt elvégzett ivartalanításra. Az időben végzett beavatkozással összességében 2-4 évvel hosszabbítható meg a kutya élettartama!

Kanok ivartalanítása céljából műtétileg eltávolítják a heréket. A műtét még a nőstényekénél is csekélyebb kockázattal és sok előnnyel jár. A kan kutyák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért ezt a műtétet leginkább 16 hetes életkorban ajánlott elvégeztetni. 

 

Mi a teendő műtét előtt?

A műtétre jelentkezzen be előre.

Az állatot a műtét előtt fél napig koplaltatni kell. A leghelyesebb, ha a műtétet megelőző este legkésőbb 8 óráig eszik, majd a műtét reggelén csak vizet kap. A krónikus betegségben szenvedő vagy idős állatok esetében kérje ki előre az állatorvos tanácsát.

Az ivartalanítás időpontja kiváló alkalom a mikrochip beültetésére is.

 

Műtét után

A megoperált kutya vagy cica a műtét után kis idő elteltével, teljesen felébredve vihető haza. Hazaérve tartsa az állatot biztonságos, megfelelően fűtött helyre zárva, amíg kába. Ha már teljesen magához tért, óvatosan és mértékkel itassuk meg vízzel, és ha csak már teljesen ura a mozdulatainak az állat, azaz visszanyerte egyensúlyérzékét, és jól tud nyelni, akkor adhatunk neki enni, lehetőleg valamilyen tápláló, de könnyen emészthető, könnyen lenyelhető, kímélő ételt (léteznek speciális diétás tápok , melyek ezen esetekben is alkalmazhatók).

A műtétet követően az altatás utóhatásai általában 24 óra alatt teljesen elmúlnak és tiszta, biztonságos, meleg környezet, megfelelő táplálás esetén a lábadozás szinte mindig eseménytelenül zajlik. A kutyák, macskák gyakran nyalják a sebüket, ezért az operációt követően néhány napig érdemes fenntartani a műtéti védőgallért, csak megbízható felügyelet mellett lehet levenni róluk. A műtétet követő kb. 10. napon kerülhet sor a varratszedésre és az általános orvosi ellenőrző vizsgálatra.



<<< Vissza
2010 - 2024 © allatkucko.hu Minden jog fenntartva